Halottak napja

Pecznyik Pál: Vándorok vagyunk

 

Két évszám között, rövid kis vonás,
Földi életünk csupán villanás.
Mit borús égen villám fénye ad,
Suhan, mint madár, mint a gondolat.

Mégis oly sokan kérkednek vele,
Mások keze meg munkával tele.
Időt nyújtani soha nem lehet,
Rövid az időnk itt a föld felett.
Halál éjjele hamar ránk borul,
Porból szőtt testünk, ismét porba hull.

Vándorok vagyunk, ha tetszik, ha nem,
Ha szólít az Úr, innen menni kell.
Időnk itt rövid, úgy bánjunk vele,
Hogy életünk lehessen tele égi örömmel,
Amely végtelen, s tükrözze arcunk
Majd a Mennyben fenn!

 

 

József testvér sírjánál