Képek a múltból - 2025 novembere

 

Nekem az ősz és a tél a kedvenc évszakaim. Minden évben várom az első havazást, mint egy kisgyerek. Tavaly ez november 22-én este történt meg és rá két napra egész Győrújbarát gyönyörű fehér köntösbe öltözött. Az ekkor született képekből válogattam, amelyek a kolostor és idősotthon körül készültek. 

 

 

Istenünk, ezen az estén hálával gondolunk a mai nap minden pillanatára, az örömökre, a találkozásokra és a kihívásokra, amelyekből tanulhattunk. November 13-án, a magyar szentek és boldogok emléknapján különösen is felidézzük azok példáját, akik életükkel a szeretetet, a hitet és az emberséget képviselték. Kérünk, segíts, hogy mi is ezekből az értékekből merítsünk erőt mindennapjainkban. Ahogy az ősz lassan a tél felé halad, adj lehetőséget arra, hogy megálljunk, észrevegyük a természet szépségeit, és hálásak legyünk mindazért, amit kaptunk. Áldd meg szeretteinket, vigyázz rájuk, és segíts, hogy szeretettel, türelemmel és megértéssel forduljunk egymás felé. Kísérd békében az előttünk álló hétvégét, amely lehetőséget ad a pihenésre, a feltöltődésre és az együtt töltött értékes pillanatokra. Hozzon az éjszaka nyugalmat, a holnap pedig új reményt és erőt mindannyiunk számára. 

"Ha fel akarod emelni magad, emelj fel valaki mást." – Booker T. Washington

November 12. - A szociális munka napja

A szociális munka napját minden évben november 12-én ünnepeljük, amely 1997 óta része a magyarországi jeles napoknak. Ezen a napon a társadalom a szociális területen dolgozó szakemberek – gondozók, szociális munkások, családsegítők, idősgondozók és más segítő hivatásúak – áldozatos munkája előtt tiszteleg. 2017 óta ez a nap hivatalosan is munkaszüneti nap a szociális ágazatban dolgozók számára, ezzel is kifejezve a közösség megbecsülését irántuk.

 "Az igazi könyörület nem azt jelenti, hogy odadobsz egy fillért egy koldusnak. Azt jelenti, hogy látod, nincs szüksége koldulásra, és mindent megteszel, hogy megváltoztasd az életét, amely a kolduláshoz vezetett." – Martin Luther King, Jr. 

A nemzetközi megemlékezés kezdeményezője az International Federation of Social Workers (Szociális Munkások Nemzetközi Szövetsége), amely világszerte arra törekszik, hogy felhívja a figyelmet a segítő szakmák társadalmi jelentőségére, valamint a szociális igazságosság és az emberi méltóság védelmének fontosságára. A nap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet azokra, akik nap mint nap mások életének javításán dolgoznak – gyakran csendben, háttérben, mégis nélkülözhetetlen szerepet betöltve a közösségek életében.

"A szociális munka, önkéntesség nem mindenképpen felemelő, de 'több' lesz tőle az ember és emberibb hősöket talál." – Vecsei H. Miklós (a kiváló Semmelweis film címszereplője)

A november 11-i Márton-naphoz szorosan hozzátartozik a libahús fogyasztásának hagyománya. Ennek eredetét elsősorban a püspökké választásáról szóló legendához kapcsolják: Márton szerénységből nem akarta elfogadni a tisztséget, ezért a ludak közé rejtőzött, ám azok hangos gágogásukkal elárulták. A néphagyomány szerint ezért kerülnek a libák az ünnepi asztalra. A szokásnak azonban gyakorlati, gazdasági háttere is van: novemberre a libák már kellően meghíztak, a mezőgazdasági munkák befejeződtek, és a téli időszak előtt hagyományosan ekkor tartották az állatok egy részének levágását. A Márton-napi libalakoma így idővel egész Európában elterjedt őszi ünnepi szokássá vált. A magyar néphagyományban ehhez kapcsolódik a mondás is: „Aki Márton-napon libát nem eszik, egész évben éhezik.” 

 

 

November 11-én Tours-i Szent Márton püspökre, a keresztény szentek egyik legismertebb alakjára emlékezünk, aki a 4. században élt, és életével az önzetlenség, az irgalmasság és a segítő szeretet példáját adta az utókornak.

 

Márton 316 vagy 317 körül született Savariában, a mai Szombathely területén, római katonatiszt fiaként. Fiatalon maga is katonai szolgálatba lépett. Életének legismertebb története szerint egy hideg téli napon Amiens városának kapujánál találkozott egy fázó koldussal. Mivel nem volt nála más, katonai köpenyét kettévágta, és egyik felét a szegény embernek adta. A hagyomány szerint ezt követően álmában Krisztus jelent meg neki a koldusnak adott köpenydarabban. Ez az élmény meghatározó szerepet játszott megtérésében és keresztény elköteleződésében.

 

Később megkeresztelkedett, elhagyta a katonai szolgálatot, szerzetesi közösséget alapított, majd 371-ben Tours püspökévé választották. Püspökként is egyszerű, szerény életet élt, sokat tett a szegényekért, a betegekért és a rászorulókért. A legenda szerint nem vágyott a püspöki tisztségre, ezért amikor érte jöttek, hogy püspökké válasszák, a ludak közé bújt egy istállóban. A hangosan gágogó állatok azonban elárulták rejtekhelyét. Márton 397-ben halt meg, és hamarosan Európa egyik legnépszerűbb szentjévé vált.

 

Szent Márton örökségének legfontosabb üzenete ma is aktuális: az igazi emberség nem a rangban, a vagyonban vagy a hatalomban mutatkozik meg, hanem abban, hogy észrevesszük a másik ember szenvedését, és lehetőségeinkhez mérten segítünk rajta. Márton példája arra emlékeztet bennünket, hogy néha egyetlen jó cselekedet, egy megosztott köpeny vagy egy önzetlen gesztus is képes reményt és melegséget vinni valaki életébe. 

 

Szentkép amely a magyarországi Alexiánus misszió Szent Erzsébet otthonának felszentelése alkalmából (2010.09.19.) készült.

 

"Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek." (Mt. 25,40)

 

Régi szóróanyag a múltból az Alexiánus rendről, mikor elindult a rend magyarországi missziója és kolostorunk szentelése történt 2007-ben.