Könyvajánló: Takács Róbert - Hollywood a vasfüggönyön túl (2022)

 

Igazi csemege ez a könyv a történelem iránt érdeklődő filmrajongóknak. Az írás az 1945-től 1989-ig, a rendszerváltásig követi végig a külföldi filmek forgalmazását Magyarországon. Nyilván a legnagyobb részt az 1956-os forradalom leverése utáni szovjet időszak teszi ki, ennek a kornak a kultúrpolitikáját, a szocialista filmátvétel irányelveit mutatja be a könyv. És például, hogy milyen stílusú, műfajú filmek élveztek előnyt ebben a szigorú filmforgalmazási rendszerben. Talán nem meglepő, hogy a vígjátékok, western és krimi alkotások, de a "művészfilmek" is kiemelten voltak prezentálva a magyarországi mozikban akkoriban. És egy híres mellőzött film az 5 Oscart nyert Szarvasvadász, amelynek ráadásul az operatőre a magyar Zsigmond Vilmos volt és még jelölték is Oscarra ezért a munkájáért, de az 1980-as Nyugat-berlini Filmfesztivál alkalmával a szocialista országok
delegációi kivonultak a bemutatóról...

Külön érdekesség a könyv végén található "A Magyarországon 1956-tól bemutatott amerikai filmek listája"- rész, ahol éves lebontásban nézhetjük meg, hogy mely filmek kerültek hivatalos forgalmazásba hazánkban. A mai NETFLIX-es korban, amikor a legújabb filmeket is egy időben nézhetünk a nemzetközi premierrel, akár magyarul, itt azért vannak egészen durva időbeli eltolódások is, ezekből párat, ma már klasszikusnak számítót magam is becitálok ide. A filmek utáni zárójelben lévő első dátum az eredeti amerikai bemutató, a második a magyarországi premiert mutatja.

 

• Csillagok Háborúja (1977, 1979) - Ezt Kádár János saját vetítőjében maga is látta a bemutató előtt.
• Ben Hur (1959, 1982)
• Jézus Krisztus szupersztár (1973, 1983)
• Barabás (1961, 1989)
• A cápa (1975, 1985)
• A nyolcadik utas:a Halál - minden idők legnagyobb filmes spoilere és címfordítása:) (1979, 1981)
• Majmok bolygója (1968, 1981)
• King Kong (1976, 1984)

 

És ahogy haladunk előre az időben egyre több amerikai film került bemutatásra Magyarországon, 1956-ban 1, 1966-ban 8, 1976-ban 18 és a rendszerváltás évében pedig már 80 alkotás. Lényeg a lényeg kiváló olvasmány.

 

 

Ma van Soubirous Szent Mária Bernadett szűz halálának (1897 április 16.) emléknapja.

 

A szent nevéhez fűződik az 1858 február 11-én megtörtént lourdes-i látomás, mikor a 14 éves Soubirous Bernadettnek megjelent a Szűzanya egy sziklabarlangban, ahol csodatevő forrás fakadt. Azóta évről évre zarándokok milliói látogatnak Lourdes-ba, tiszteletüket téve a szent helyen és csodálatos gyógyulások kísérik az eseményeket.

Képek: A magyarországi Alexiánus misszió Szent Bernadett nevét viselő kápolnája, a szentet ábrázoló üvegablakkal és Szent Bernadett ereklyéjével.

 

Szűzanya és Szent Bernadett szobra a győri Szentlélek templom előtt (2014)

 

Az alkotás az idén 86 éves Rieger Tibor Kossuth díjas szobrász műve, akinek Győrben olyan szobrai találhatók, mint a Czuczor Gergely és Jedlik Ányos párosa, a Baross úton a Sárkányölő Szent György alakja vagy kolostorunkban Szent Alexius (Elek) szobra, amely az egyetlen kültéri szobra a szentnek hazánkban.

 

 

A magyarországi Alexiánus kolostor Szent Bernadett kápolnájának keresztje két galambbal.

Gulyásnak indult egytálétel képződmény

 

Zsiradékban (olivaolaj) tettem füstölt fűszerpaprikát, hagymát, felöntöttem vízzel (1 deci), beleraktam az apróra vágott paprikát és paradicsomot, petrezselymet, krumplit, sonkát, babot, sóztam, borsoztam, őrölt kömény, babérlevelet tettem bele és ráöntöttem még 1 liter vizet, majd összefőztem lassú tűzön 75 percig. Utána még párolt zöldségeket tettem bele, sárgarépát, kukoricát, borsót és egy szép adag jó erős őrölt chilit. Még egy órát főztem. Ezután még ízlés szerint hígítható. Betétnek még csináltam hozzá tarhonyát. Sajtos-, krumplis- és medvehagymás pogácsával tálaltam. Tesztelve idősotthonunk portásával Balázzsal, aki másnap is jött dolgozni, szóval nem lett olyan rossz... Jó étvágyat!

Urunk, mindenható Istenünk,

 

hálát adunk neked a tegnapi sorsfordító napért, amikor egy nép szíve megszólalt, és a szavazók elsöprő többsége a demokrácia, a szabadság és az emberi méltóság mellett tette le voksát. Köszönjük, hogy a félelem helyett a reményt, a megosztottság helyett az egységet, a diktatórikus törekvések helyett a normalitást választották. Kérünk téged, erősítsd meg ezt az akaratot, hogy népünk ne akarjon többé félelemben élni, hanem bátorságban, bizalomban és egymás iránti szeretetben. Add, hogy Magyarország ne csak vágyott ígéret maradjon, hanem valóban egy boldog, élhető, békés ország legyen.

Adj bölcsességet a vezetőknek, hogy ne önmaguk és szűk közösségük érdekeit keressék, hanem az egész nemzet javát szolgálják. Legyen szívükben alázat, igazságosság és felelősség, hogy döntéseik minden embert szolgáljanak, kivétel nélkül. Kérünk, segíts bennünket, hogy egy olyan hazát építsünk, ahol mindenkit ugyanazok a jogok illetnek meg. Ahol nincs helye megkülönböztetésnek az emberek neme, származása, szexualitása, kora, vallása, sem pedig politikai hovatartozása szerint. Ahol az ember az embert testvérként látja, és nem ellenségként.

Szabadíts meg minket a lélekromboló, egymás ellen uszító szavaktól és gondolatoktól, amelyek az elmúlt évtizedben megmérgezték a közösségeinket. Add, hogy a gyűlölet helyét a megértés, a bizalmatlanság helyét a párbeszéd, a megosztottság helyét az összetartozás vegye át.
 

Ne engedd, hogy a politika rátelepedjen a vallásra, hanem add, hogy az egyház egyenes gerinccel, tisztán és hitelesen képviselhesse Jézus tanításait. Legyen világító jel ebben a világban, nem a hatalom szolgája, hanem az igazságé. Legyen pozitív inspiráció az emberek számára és ébresszen a szívekben papi- és szerzetesi hivatásokat.

Emlékeztess minket Szent István király bölcs szavaira, hogy „az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő”. Taníts bennünket arra, hogy sokszínűségünk ne gyengeségünk, hanem erőnk forrása legyen.

Urunk, áldd meg Magyarországot, hogy anyagi és erkölcsi felemelkedése valósággá váljon. Adj hitet a csüggedőknek, erőt a fáradtaknak, és tiszta szívet mindannyiunknak, hogy együtt építhessük a jövőt.

Hogy ez az ország ne csak ígéret legyen, hanem beteljesedett remény.

 

Ámen.

 

Filmajánló: Oscar 2026 #2 - Senki tanár úr Putyin ellen - Mr. Nobody Against Putin (2025)

 

„Akik nem emlékeznek a múltra, arra ítéltetnek, hogy megismételjék azt.” - George Santayana filozófus

 

Mi a dokumentumfilm? A Wikipédiát segítségül hívva: "A dokumentumfilm széles kategóriája azon filmeknek, melyek célja a valóság "dokumentálása". Ez lehet vizuális ábrázolás is szavak, cselekményes történet nélkül; de leggyakrabban valós eseményekről és emberekről szól, tényeken alapul."

 

 

Az idén legjobb dokumentumfilm Oscar díját elnyerő alkotás egy megrázó mozgóképi vallomás egy fiatal orosz tanártól, aki saját iskolájában kezdi megörökíteni a háborús propaganda terjedését. A kamera mögött állva fokozatosan szembesül azzal, hogyan formálja az állami ideológia a diákok gondolkodását. A személyes hangvételű film bátor betekintést ad az orosz oktatási rendszer militarizálódásába. Egy hétköznapi ember története, aki a lelkiismeretére hallgatva szembeszáll a se Istent, se embert nem tisztelő rendszerrel.

 

 

Általában az efféle alkotások több évtized távlatából, archív felvételekkel és valamilyen "szakértő" közreműködésével készülnek, kicsit kivetve a nézőt az azonosulás érzéséből, megnyugtatva azt, hogy ezek az idők már elmúltak... Na de nem ez a film, hiszen HŐSünk Pavel Talankin, mint egy tízezer fős városka sulijának kultúrfelelős tanára, saját szemén/kameráján keresztül követhetjük az orosz "különleges katonai művelet" 2022 februárjában Ukrajna ellen indított háború kommunikálását, egy kis iskolai közösség mindennapi életének bemutatásán keresztül. 

Végigkövethetjük az állami propagandagépezet egyre erőszakosabb rátelepedését a kisgyerekek és tanáraik életére. Minden reggel, az orosz zászló előtti hazafias zenével kísért meneteléssel és tisztelgéssel indul. Elkezdődik a gyerekek fejében az ellenségkép kialakítása, elmondják és megmagyarázzák nekik, hogy kit és miért kell gyűlölniük, dezinformációs cunami zúdul a romlatlan, naiv kisgyerekek fejére. Naná, hogy bevetik az arra kapható hírességeket, celebeket is, akik osszák az észt a háború jogosságáról, tényleg nehéz higgadtan nézni a történéseket. Idővel aztán katonák is megjelennek az iskolában, mindenféle rémtörténetekkel riogatva, félelemben tartva a gyerekeket, hogy aztán büszkén a kezükbe nyomjanak a bemutató alkalmával valami "menő" fegyvert... Aztán, ahogy elhúzódik a háború, nem lehet eltitkolni, hogy halottai is vannak a "különleges katonai műveletnek", ezért az elesett orosz katonák hőstörténeteivel tömik szegény diákok fejét. És persze elindul a leglelkesebb közreműködők/propagandisták állami díjazása is, jellemző módon sulinkban az év tanára díjat, vagy mit, a legvisszataszítóbb figura nyeri el, ahogy kell...

 

A film egyik legszívszorítóbb pillanata, amikor Pavel megtudja, hogy elkezdik behívni a már korábban végzett diákjait a háborúba és egy búcsúbulin ő nyírja le az egyik szeretett tanítványa haját... (Itt rögtön felrémlett Carlo Gnocchi atya története, aki anno a diákjai után ment az I. Világháború idején. A róla szóló filmet is tudom ajánlani.) De arra sincsenek szavak, mikor már olyan sok a halott, hogy nyilván kínos a propaganda gépezetnek a tényleges számok közlése, ezért nem engedik, hogy fényes nappal legyenek a temetések megtartva, ezért este, korom sötétben vesznek végső búcsút az egyik elhunyt sráctól, nem látunk semmit, "csak" egy elkeseredett anya sírását halljuk, épp elég...

Joggal kérdezheti, aki nem látta ezt a dokumentumfilmet, hogy hogyan vette fel tanárunk mindezt. Hát úgy, hogy még erre is volt energiája ennek az ördögi precizitással megszervezett rendszernek, hogy előírja, minden iskola számára, hogy legyen, aki videón dokumentálja, hogy valóban végrehajtják e, ezeket az agyrém intézkedéseket az iskolai intézményben dolgozók.

 

Ritkán gyakorol rám olyan mély benyomást egy filmalkotás, mint most ez. Alkotóink jókor voltak "jó" helyen, bátorságuk mellett volt szívük és gerincük is, és úgy mutatnak be valamit, amit előtte soha senki. A Putyin-kritikus dokumentumfilm erejét mi sem mutatja jobban, mint hogy az Oscar megnyerése után egy héttel Oroszországban be is tiltották azt.

A film külön aktualitását, mi magyarok számára nem hiszem, hogy magyarázni kellene, többször is megégettük már magunkat az oroszokkal történelmünk során és ezzel az ex-KGB ügynök, hágai bíróság által háborús bűnökkel vádolt huncut fazonnal, jobb lenne nem barátkozni. Mert ahogy Keleti Márton 1965-ös klasszikusában, A tizedes meg a többiekben, Sinkovits Imre szájából elhangzó örökbecsű szállóigéből tudjuk: "Az oroszok már a spájzban vannak!"