Anyák napi filmajánló: Egy asszony meg a lánya (1960)

A második világháború idején, 1943 nyarán a bombázásoktól sújtott Rómában él Cesira (Sophia Loren), az özvegy boltos, aki fiatal lányát, Rosettát egyedül neveli. A háború borzalmai elől egy hegyi faluba menekülnek, ahol biztonságot remélnek. Az odavezető úton találkoznak Michele-lel (Jean-Paul Belmondo), aki beleszeret Cesirába, miközben Rosetta iránta kezd gyengéd érzelmeket táplálni. Amikor a háború a végéhez közeledik, anya és lánya elhatározza, hogy visszatérnek Rómába. Útjuk azonban tragikus fordulatot vesz, amikor marokkói katonák fogságába kerülnek, és az elszenvedett erőszak mély nyomot hagy kapcsolatukon, alapjaiban változtatva meg azt.

A film egyik érdekessége, hogy Sophia Loren elsőként kapta meg alakításáért a női Oscart egy idegen nyelvű filmben nyújtott alakításával. A másik pedig, hogy a film elkészültekor Loren még csak 26 éves volt, mégis döbbenetes alakítást nyújt. Egyébként a színésznő még egyszer eljátszotta ezt a szerepet 29 évvel később, de szerintem az eredeti film az igazi. A film kiváló magyar szinkronnal nézhető.

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=KCiw8U76mdM

A magyarországi Alexiánus testvérek közössége, Alexius testvér és Leó testvér, május elsején kíván békés, nyugodt hosszú hétvégét győrújbaráti idősotthonunk és nyugdíjas házunk minden lakójának, dolgozójának és szeretteiknek.

1955-ben a római katolikus egyház is csatlakozott a világ dolgozóinak munkáját elismerő és megtisztelő napjához, mikor is XII. Piusz pápa május 1-jét Munkás Szent József emléknapjává nyilvánította, és így május 1. katolikus ünnep is lett. 

Reményik Sándor: József, az ács, az Istennel beszél

Magasságos,
Te tudod: nehéz ez az apaság,
Amit az én szegény vállamra tettél.
Apja volnék, - és mégsem az vagyok.
Ez a gyermek ha a szemébe tekintek,
Benne ragyognak a nap, a hold, a csillagok.
Anyja szemei s a Te szemeid,
Istenem, a Te szemeid azok.
Gyönyörűséges és szörnyű szemek,
Oly ismerősek, s oly idegenek
Ez az ács-műhely ezek a forgácsok
Mit tehettem érte? mit tehetek?
Én tanítottam fogni a szerszámot,
Mégis rá fogják majd a kalapácsot.
Úgy félek: mi lesz?
Most is ki tudja, merre kóborog,
Tekintetétől tüzet fog a műhely,
Tüzet a világ, s egyszer ellobog.
Ó, jó volt, míg parányi rózsaujja
Borzolta a szakállamat.
Ezüst nyomot hagyott már akkor is,
Komoly nyomot parányi rózsaujja.
S most olyan más az útja
Vezetném és Ő vezet engemet.
Csak azt tudom, a Te utadon jár,
Magasságos,
De ki tudja a Te ösvényedet?
Te vagy az atyja, - én senki vagyok,
Az Evangéliumban hallgatok,
S hallgat rólam az Evangélium.

Ima az Alexiánus testvérek testi-, lelki egészségéért.

A héten látogatott hozzánk az ír Alexiánus közösség tagja Dermot testvér. A kép a 2014-ben a győri Szentlélek templom mellett felállított Szűzanya és Szent Bernadett szobra előtt készült Leó testvérrel. A szoborcsoport alkotója az a Rieger Tibor Kossuth díjas szobrász, ki kolostorunk belső udvarában álló, Magyarország egyetlen szabadtéri Szent Alexius szobrát is alkotta.

Ima hivatásokért a szerte a világban működő Alexiánus közösségekbe.

Április 30. - A Magyar Film Napja

 

A Magyar Film Napját 2018 óta minden évben április 30-án tartják, tisztelegve a hazai mozgókép gazdag története előtt. A dátum szimbolikus jelentőségű, hiszen 1901-ben ezen a napon mutatták be az első magyar filmet, A táncz-ot az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amely esemény a magyar film születésének tekinthető, és amelynek 125. évfordulóját 2026-ban ünnepeljük. A Pekár Gyula forgatókönyvéből, Zsitkovszky Béla rendezésében készült úttörő alkotásból mára csupán fotók maradtak fenn, jelentősége azonban felbecsülhetetlen, hiszen ez volt az első megrendezett, dramatizált jeleneteket tartalmazó magyar mozgókép. Ahogy André Bazin fogalmazott, „a film nem más, mint az idő múmiája”, amely képes megőrizni a múlt pillanatait az utókor számára. Ahogy a múmia megőrzi a fizikai testet az enyészettől, úgy a filmkészítés (különösen a mozgókép) fizikai, kémiai vagy digitális formában megőrzi az adott pillanatot, a mozgást és az időt. Szerinte a képalkotás alapja az az emberi vágy, hogy legyőzzük az időt és a halált. A filmkockákon az emberek, tárgyak és események "örökké" élnek. A filmművészet azóta is a kultúra egyik legösszetettebb és legerőteljesebb kifejezési formája: egyszerre mesél, tükröt tart és kérdéseket vet fel.

E különleges jubileum alkalmából a Filmio is ünnepi programmal készült: április 27. és május 10. között 125 hazai alkotást tesz ingyenesen elérhetővé, lehetőséget adva arra, hogy a közönség újra felfedezze a magyar filmművészet színe-javát. A választék nagyon gazdag, kortárs filmek (Viszkis, Saul fia, Kincsem), igazi klasszikusok (az első magyar Oscar díjas nagyjátékfilm a Mephisto, A napfény íze, Meteo, Eldorádó), animációs filmek (Az idő urai, Az erdő kapitánya, Habfürdő, Misi mókus), izgalmas kalandfilmek és thrillerek (Ötvös Csöpi filmek, Dögkeselyű, A mártfűi rém) is megtalálhatók a kínálatban.

 

Szóval jó két hétig (is) érdemes ide felnézni!

 

https://filmio.hu/magyarfilmnapja

 

Urunk, hálát adunk neked a mögöttünk hagyott napokért, a pihentető hétvégéért, a csendes percekért és a megújulás ajándékáért, amellyel testünket és lelkünket erősítetted. Köszönjük a találkozásokat, a nyugalmat és mindazokat az apró örömöket, amelyekben jelen voltál. Hálás szívvel köszöntjük a tavaszt, a fényt, a rügyfakadást és a természet újjászületését, amely emlékeztet bennünket arra, hogy mindig van lehetőség az újrakezdésre. Ahogyan a föld életre kel, kérünk, ébreszd fel bennünk is a reményt, az erőt és a tiszta szándékot az előttünk álló hét napjaira. Adj nekünk türelmet a feladatainkhoz, békét a szívünkbe, és nyitottságot, hogy minden nap észrevegyük a te jelenlétedet. Ámen.