Közeleg Halottak napja, emlékezzünk meg elhunyt szeretteinkről.
Pecznyik Pál: Vándorok vagyunk
Két évszám között rövid kis vonás,
Földi életünk csupán villanás.
Mint borús égen villám fénye ad,
Suhan, mint madár, mint a gondolat?
Mégis oly sokan kérkednek vele,
Mások keze meg munkával tele.
Időt nyújtani soha nem lehet,
Rövid az időnk itt a föld felett.
Halál éjjele hamar ránk borul,
Porból szőtt testünk ismét porba hull.
Vándorok vagyunk, ha tetszik, ha nem,
Ha szólít az Úr, innen menni kell.
Időnk itt rövid, úgy bánjunk vele,
Hogy életünk lehessen tele
Égi örömmel, amely végtelen,
s tükrözze arcunk majd a mennyben fenn!
Két évszám között rövid kis vonás,
Földi életünk csupán villanás.
Mint borús égen villám fénye ad,
Suhan, mint madár, mint a gondolat?
Mégis oly sokan kérkednek vele,
Mások keze meg munkával tele.
Időt nyújtani soha nem lehet,
Rövid az időnk itt a föld felett.
Halál éjjele hamar ránk borul,
Porból szőtt testünk ismét porba hull.
Vándorok vagyunk, ha tetszik, ha nem,
Ha szólít az Úr, innen menni kell.
Időnk itt rövid, úgy bánjunk vele,
Hogy életünk lehessen tele
Égi örömmel, amely végtelen,
s tükrözze arcunk majd a mennyben fenn!
Fotó: a kisbaráti temető halottak napján.
