György Emőke
A negyedik gyertya
A
Béke,
Szeretet
Gyertyája ég,
Összeér most föld és az ég,
Legyen szeretet, békesség!
Szívünkben szeretet lángja
Karácsony ünnepét várja.
Tudjunk ma megbocsátani,
Szeretni kell, nem bántani!
Jézus, légy az üdvösségünk,
Földi létben dicsőségünk!
A negyedik gyertya
A
Béke,
Szeretet
Gyertyája ég,
Összeér most föld és az ég,
Legyen szeretet, békesség!
Szívünkben szeretet lángja
Karácsony ünnepét várja.
Tudjunk ma megbocsátani,
Szeretni kell, nem bántani!
Jézus, légy az üdvösségünk,
Földi létben dicsőségünk!
Az
adventi koszorú hagyománya a 19. században született, Johann Hinrich
Wichern német evangélikus lelkész kezdeményezésére (1839-ben egy régi
hintó nagy, örökzöld ágakkal
feldíszített fakerekére huszonnégy gyertyát rakott: a négy vastag,
fehér gyertya az adventi vasárnapokat jelképezte, míg a húsz kisebb,
piros gyertya a hétköznapok múlását tette láthatóvá), és azóta is az
adventi várakozás legszebb jelképe. Kör alakja és örökzöld ágai az örök
életre utalnak, a rajta elhelyezett gyertyák pedig Krisztus fényét és a
hit iránymutató erejét jelképezik. A négy gyertya a hitet, a reményt, az
örömöt és a szeretetet fejezi ki. Amikor advent negyedik gyertyáját
meggyújtjuk, felidézzük a betlehemi csillag tiszta fényét, amely a
napkeleti bölcseket vezette Jézushoz, és emlékezünk Keresztelő Szent
Jánosra is, az Úr küldöttére, aki hirdette a Messiás közeli eljövetelét.
Ahogyan egykor az ő szavai, úgy ma a negyedik gyertya fellobbanó lángja
is Krisztus érkezésére hívja fel a figyelmünket.
