Fejezetek az Alexiánus rend történetéből 1.
Az évszázadok során az Alexiánus közösségeg megjelenése, megnevezése sokszor változott. Az Alexiánus nevet a 15. században kezdték használni Szent Alexiusra utalva, akit a testvérek védőszentjükül választottak. A 17. században az Alexiánus név minden más nevet kiszorított, még a korábban széles körben elterjedt Cellita vagy Cella-testvérek elnevezést is. A 14. század elején az „önkéntes szegény” néven ismert szerzetesek alakítottak közösségeket az Alsó-Rajna vidékén és Belgiumban. Betegeket gondoztak, és a halottakat temették, különösen, amikor a pestis, a „fekete halál” néptelenítette el Nyugat-Európa országait 1348-ban. Monostorokat alapítottak Kölnben. Neussban, Aix-la-Chapelle-ben (Aachen) és Trierben. A testvérek sajátos egységet hoztak létre maguk között és rendet alapítottak Németországban, Brabantban és Flandriában.
