Szent Alexius életét illusztráló üvegablakok Franciaországból.
2023. július 6., csütörtök
Joyce Kilmer amerikai író, költő verse Szent Alexiusról:
Szent Alexius, a koldusok védőszentje
Mi, akik kenyeret koldulunk, miközben naponta rójuk
Az országutat és a város útjait,
Térdeljünk le, és imádkozzunk az országot járva is
A szenthez, kísérje vándorait.
Oltárunk fénye egy fényes boglárka.
Szentélyünk a gyepes árok partja.
Még így is figyel ránk Szent Alexius.
Az Isten vándora.
Otthont adott neki a ragyogó Róma,
Hercegnö volt a menyasszonya,
De esküvöje napján elhajózott,
Vitte a Tiberis hullámos rohama.
Földet Ázsia partjainál ért.
Pogány népek között;
Koldult, vándorolt, prédikált, imádkozott,
Lelkeket mentett, pokolba egy sem költözött.
A kor megtörte, kíntól gyötörve tért vissza
Az atyai házba,
De senki sem látta meg, ki ez a csavargó,
Nem ismerték fel, kit takar szakálla.
Apja viszont szólt: "Kapjon inni, enni.
Legyen az ő vacka a lépcső alatt."
Alexius tehát bemászott, megszállt ott.
Mégsem maradhatott.
Mikor ugyanis leszállt az éj a hétdombú városra.
És a császár berontott.
Mondván: "Nos, hallom, egy szent van itt.
Ki megtisztítja azt, aki romlott."
Bizony, hiába keresték, a szentet nem lelték.
Mert lelke már messze járt.
Kit test szerinti otthonából kivonulva
A magas ég útja várt.
2023. július 3., hétfő
Szent Alexius (jobbra), Szent Rókus, Szent Sebestyén és Szent Pirminius társaságában, mozaik ábrázolás. Az ausztriai Innsbruck templomának homlokzatát díszítő kép a XVII. század kezdetén született. A városban pusztító pestis járványt megállítandó céllal emelték a templomot, ezért is kerülhetett fel a szentek sorába Szent Rókus, akit a pestis ellen védő szentként tiszteltek.
2023. július 1., szombat
Ima hivatásokért
Háromságos egy Isten, Atya, Fiú és Szentlélek, hallgasd meg kérésünket, és alapíts új Alexiánus testvér közösséget, akik hűséggel viszik tovább gyógyító küldetésedet, és tanúságot tesznek országodról a mi megtört világunkban. Kérünk, áldj meg minket Alexiánus testvérekkel, akik Jézus szívével és lelkével gondoskodnak a betegekről, haldoklókról, szegényekről, idősekről és kirekesztettekről. Adj nekik célt, amely alapítónk örökségében gyökerezik, adj nekik erőt, hogy kiállják a mai kor kihívásait és adj nekik - megújult reményt a jövőhöz. Kérjük ezt a te nevedben. Ámen
Júliusban ünnepeljük rendünk patrónusának, a hajléktalanok és zarándokok védőszentjének, Szent Alexiusnak (magyarul Elek) napját. Ennek apropóján röviden összefoglaltuk a szent életének fontosabb állomásait.
1. Savelli Alexius vagyonos és befolyásos szülőktől született Rómában az 5. században. Édesapja, Euphemianus római nemes volt, aki a császár udvarának egyik legmagasabb beosztását viselte. Euphemianus és felesége, Aglae jótékonysága ismertté tette őket a szegények és szerencsétlenek körében. A hosszú ideig gyermektelen pár imái végül meghallgatásra találtak és fiúk született. Az Alexius nevet adták neki, és ő felnőve követte szülei példáját, idejét és képességeit a jó cselekedetekre fordította. Szüleinek mindig engedelmeskedett, és annak ellenére, hogy életét Isten szolgálatára kívánta szentelni, beleegyezett a számára előkészített házasságba. Esküvője napján azonban elmondta vágyát menyasszonyának, hogy Istent kívánja szolgálni. Ő áldását adta Alexius döntésére, aki elhagyta otthonát és elutazott a Szentföldre, majd letelepedett Edesszában, egy szíriai városban…
2. Az Edesszában eltöltött jó tíz év imádságos életet, önfeláldozást és önsanyargatást jelentett, mindenét a szegényeknek adta, és a koldusok között keresett helyet magának, akik a Miasszonyunkról elnevezett templom kapujában álltak. Alamizsnából élt, de csak annyit tartott meg magának, amennyire mindenképpen szüksége volt, a felesleget a többieknek adta, akik még szegényebb körülmények közt éltek. A hagyomány szerint, Alexiust mint „Isten választott emberét” szólította egy titokzatos hang a templomban, amelyet sokan hallottak: „Hozzátok ide az Isten emberét, mert méltó a Mennyek Országára. Az Isten lelke rajta, és imádsága felszáll, mint a tömjén füstje Isten színe előtt. Ő az, aki a templom kapujában áll.” Azért, hogy elkerülje az emberek figyelmét, a nyilvánosságot, Alexius elmenekült és Laodiceába akart hajózni - a szentet ábrázoló alkotásokon a hajó, ezekre a kalandos utazásokra utal. Az isteni gondviselés azonban közbelépett, és Alexius ismét szülővárosában, Rómában találta magát…
3. Ismeretlen maradva, családjától engedélyt kért, hogy a házukban lakhasson. Az apja megengedte, azt hitte, hogy fia egy szükséget szenvedő szegény idegen, és ezek után Alexius mintegy tizennyolc évig apja palotájában élt a lépcső alatti zugban. Egy szolgát bíztak meg, hogy törődjön vele, azonban megaláztatásban, megvetésben és rossz bánásmódban volt része, amit Alexius alázattal elfogadott, s közben idejét imádságban töltötte, csekély táplálékát pedig megosztotta másokkal, akik nagyobb szükséget szenvedtek. Családja soha nem tudta meg, hogy az ő fiúk volt az az idegen, aki a lépcső alatti zugban húzta meg magát. Amikor felismerte, hogy halála közeleg, leírta élete egész történetét. Úgy halt meg, hogy kezében szorította az elkészült iratot. A házban való jelenlétét ugyanaz a titokzatos hang tudatta a római papsággal, amely Edesszában „Isten embereként” szólította. „Keressétek meg az Isten emberét, keressétek Euphemianus házában.” Ezután Arcadius és Honorius császárok eljöttek Ince pápával a házhoz, és tudomást szereztek a szolgáktól Alexiusról, aki a lépcső alatt élt és türelméről, életszentségéről ismertek. Ott találták meg a zugban, már holtan, arca azonban fényesen ragyogott. Senki nem tudta kivenni kezéből az írást, és csak a pápa utasítására engedett azonnal a halott Alexius keze. Hangosan felolvasták a történetét, és mindenki, a család tagjai is megtudták, ki volt ő. Úgy tartják, hogy július 17-én halt meg.
4. A pápa és a két császár Alexius testét hordágyra tették, körbe vitették a városban, és kihirdették, hogy Isten emberét, akit korábban hiába kerestek, megtalálták. Az egész nép szaladt, hogy lássa őt. A betegek, akik megérintették a testét, meggyógyultak, a vakok visszanyerték látásukat, a megszállottak megszabadultak a gonosz lelkektől. Alexius testét végül a Szent Bonifác templomban (Santi Bonifazio e Alessio all' Aventino) helyezték nyugalomra, ahol Szent Alexius szentélye mind a mai napig megtalálható a falépcsővel együtt, amely alatt a szent élt atyja házában. Hivatalosan a katolikus egyház 1697-óta emlékezik meg Szent Alexiusról, amit minden év július 17-én tartunk. A szentek könyvében Szent Elek néven találhatjuk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)