A reggeli zsolozsma alkalmával, az imádság végén, mindig megemlékezünk rendünk halottairól. Sajnos a kezdetekkor, nem igazán vezették az elhunytak neveit, de később szerencsére ez már bevett gyakorlat lett. A nekrológból felolvassuk az adott nap elhunytjait - a legrégebbi bejegyzések a 15. század végéről valók - és ha van akkor a tagok születésnapjait, névnapjait is. A névnapot, mindig a rendi név alapján ünnepeljük, amit a szerzetes testvérek kapnak, a beöltözés során.
