Kedves Istenem,
Itt a hétvége, végre egy kis megálló az élet forgalmas útján. Köszönöm, hogy most nem csörög annyit az óra hajnalban, és talán a gondolataim is lassabban kelnek fel reggel, mint én... Segíts, hogy ne csak a testem pihenjen meg, hanem a lelkem is levegőhöz jusson és a humorom se hagyjon el ebben a zavaros, rohanó világban. Hogy észrevegyem a csendet, a fényt, egy jó beszélgetést élhessek meg szeretteimmel és akár jól essen az a bizonyos harmadik kávét is, amit most nem bűntudattal, hanem hálával kortyolok el. Taníts meg elengedni azt, amit nem kell tovább cipelnem, és tölts fel azzal, ami igazán számít: nyugalommal, türelemmel és derűvel. Add, hogy egy kicsit újra magamra találjak, és hétfőn ne csak „túlélni” akarjak, hanem újult erővel, tiszta szívvel induljak neki az útnak. Mert az igazi pihenés nem a semmittevés, hanem az, amikor visszatalálsz önmagadhoz. És ha lehet… egy kis napsütést is kérnék – kívülre és belülre is.
Ámen.
