Urunk,
az új hét kezdetén, a tavasz hajnalán csendben eléd állunk. Köszönjük a megújulás ajándékát – a fényt, amely egyre hosszabban időzik velünk, a földet, amely új életet fakaszt, és a szívet, amely képes újra remélni. Ahogyan a természet ébred, ébreszd fel bennünk is a jót: a türelmet a nehéz napokhoz, az örömöt az apró pillanatokhoz, és a hitet ahhoz, hogy minden kezdetben ott rejlik a Te áldásod.
Add, hogy ezen a héten ne csak rohanjunk, hanem észrevegyük a csodákat: egy mosolyt, egy kedves szót, egy csendes percet, ahol Veled lehetünk. Vezesd lépteinket, hogy békességet vigyünk oda is, ahol talán hiányzik, és erőt adj, amikor elfáradunk.
Taníts minket arra, amit a tavasz is suttog: hogy a legkisebb magból is élet sarjad, és a leghosszabb tél után is megérkezik a fény, mert „ahol virág nyílik, ott remény is fakad.”
Legyen ez a hét a növekedés, a megújulás és a szeretet ideje – Veled, Benned, Általad.
Ámen.
